"A tavalyi év legfontosabb eredményének érzem, hogy sikerült megállítanunk az RMDSZ-es parlamenti frakcióval több politikai hógolyót is - olyanokat, amelyek el akarták söpörni már megszerzett jogainkat. Ezt tartom a legfontosabb eredménynek. Sikerült megszerezni a kormány támogatását és elindítani a decentralizációs folyamatot, aminek előnyeit mindenki a saját bőrén érezheti majd, ha végül életbe lép a törvény" - mondta a szenátor.
"A szakbizottságban sikerült megállítanunk egy törekvést, amely sok gondot okozott volna a polgármesteri hivataloknak - folytatta. A szociális kiadásokat ugyanis a kormány át akarta terhelni az önkormányzatokra, anélkül, hogy forrást biztosított volna hozzá. Az erről szóló tervezet alkalmazását egy évvel elhalasztották, idén azt próbáljuk majd kialkudni, hogy maradjon ezekre központi forrás, de a polgármesteri hivatalok osszák le. Ez benne kell legyen az országos költségvetésben tételként, mert ha ez nem így történik, akkor nagy veszélybe kerül az amúgy is kevésbé gördülékenyen haladó szociális juttatások biztosítása. A szenátusban gyakran hangsúlyozzuk: nem elég az, ha kompetenciákat oszt ki a kormány, ha nem biztosít hozzá anyagi forrásokat."
Költségvetés szempontjából nehéz év volt a tavalyi, különösen a polgármesterek érezhették ezt, hiszen a kormány nem sok támogatást adott fejlesztésekre. Akinek volt futó EU-s pályázata, az haladt valamennyit előre, de a többiek nem nagyon tudtak egyről a kettőre jutni. A közösségeket érintő beruházások mellett lobbizott az RMDSZ, ez a munka néha több, néha kevesebb sikerrel járt.
Pataki Csaba és munkatársai igyekeztek beleszólni a nagy beruházásokba is, hogy infrastruktúra épüljön Brassótól a mi irányunkba is. "Ez ügyben sajnos süket fülekre találtunk, az Észak-Erdélyi Autópályával kapcsolatos szerződést megszüntették, de ígéret van arra, hogy legalább gyorsforgalmi út szintjén megpróbálják ezt újraindítani. Szerintem sokkal több haszna lenne, mint a Bukarest-Alexandria, sehonnan sehová sem vezető autópályának - ebben az ügyben remélem a józan ész fog dönteni" - magyarázza a szenátor.
Pataki az elmúlt másfél évtizedben EU-s pályázatokkal foglalkozott, emiatt aggodalommal figyeli azt, hogy Románia még messze áll attól, hogy aláírja az Európai Unióval a partnerségi szerződést, ezért új pályázati kiírásokról 2014-ben még nem is lehet majd beszélni. "Fontos időszak következik, a Szatmár megyei polgármesterekkel rendszerezni fogjuk, hogy ki milyen integrált fejlesztést szeretne elindítani. Sok múlik azon, hogy fel legyünk készülve, ha optimistán tekintve 2015-ben lesznek kiírások."
Konstruktív ellenzékben
Az RMDSZ parlamenti munkáját Pataki konstruktív ellenzékiként jellemezte: azaz a jó elképzeléseket támogatták, a rossznak ítélteket nem. A szenátusi bizottságok 11 főből állnak, minden bizottságban van egy-egy RMDSZ-es, ami tíz százalékos jelenlétet jelent, ami elég arra, hogy sokszor a mérleg nyelvét képezzék. "A kormányban nem működik az a nagy összeborulás, amelyiknek elvileg működnie kellene, nincs meg mindig a 70 százalékos elsöprő többség" - jellemezte az USL-n belüli viszonyokat a szenátor.
Az RMDSZ szenátora a parlementben a bizottsági mukára helyezi a hangsúlyt. "Mire a plénum elé kerülnek a törvénytervezetek, 99 százalékban el van dőlve a sorsuk. Az, hogy hozzászólunk-e a plénumban vagy nem, nem sokat számít, legfeljebb hangulatot tudunk gerjeszteni vele, de a döntést nem lehet befolyásolni."
Pataki szerint 2014-ben még többet fog számítani az RMDSZ parlamenti jelenléte, ha elindul egy maghasadási folyamat az USL-n belül, akkor nem lehet tudni, hogy mit hoz a változás...